Kizárt, hogy ennyi hűtőfolyadékból ne tudnál választani.

Rád is sor kerülhet – egyszer majd fagyálló hűtőfolyadékot kell választanod

Alig van autós, aki tudja, a hűtőfolyadék csak addig jó, amíg el nem fárad (mármint a hűtőfolyadék). Vásárláskor ennél is kevesebben kérdezik, milyen hűtőfolyadékot vegyenek. Boltjainkba némely vásárló konkrét színelképzeléssel érkezik a szabványok figyelembevétele és ismerete nélkül. Nézzük, hogyan kerülhetjük el a rossz választással járó kockázatot!

Milyen fajtát vegyek, mi a legjobb szín, hogyan keverhető?

A fajtát hívjuk ezentúl szabványnak. A színt pedig felejtsük el. Ezután keressük elő az autó gépkönyvét és nézzük meg, hogy a General Motors szabványaiból kiinduló G11, G12, G12+, G12++, G13 vagy G13+ szabványt ír elő a gyártó. Ha az autó gépkönyvében nincs meg ez az információ, javasoljuk a MOTUL, vagy a Mannol kenőanyag keresőiből kideríteni legalább a General Motors szabványt. Azért ezt a kettőt ajánljuk, mert ez a két gyártó követi termékeinél a General Motors G.. jelöléskoncepcióját.

Ha nem akarjuk bukni a garanciát, hogy kosztpénzünk nagy részét motorgenerálra költhessük, választáskor csak és kizárólag erre az egyetlen információra érdemes hagyatkozni. Keverni tapasztalat nélkül nagy bátorság, hígítani csak a flakon címkéjén leírt arányok garantáltak.

Lila, zöld, sárga, piros, kék hűtőfolyadékok

Csupán a színt követve, akaratunk ellenére is eltérhetünk a szabványtól, ezzel pedig kockáztatjuk a hűtőrendszer épségét. A szín azért becsapós, mert a gyártók ma már simán bármilyenre színezik bármelyiket, de a szín 90%-ban még mindig árulkodik. Szerintünk a hiányzó 10% miatt ne a színből indulj ki, ha nem szeretnéd, hogy egy kék megegyen egy vas motorblokkot, vagy egy rózsaszín feloldjon néhány tömítést. Elvileg a G11 kék és zöld szokott lenni, a G12, G12+, G12++ rózsaszín vagy piros, a G13 pedig lila. De csak legtöbbször. Sokan vallják, hogy a szabványok színekkel egyeztethetőek, ám ők nem tudnák magyarázni a zöld G12-t és rózsaszín G11-et. Azt kell megérteni, hogy semelyik szabványban nem szerepel, milyen színűre KELL színezni az egyes hűtő-fagyállókat. A fagyálló egyébként színtelen folyadék.

Szerves és szervetlen, de a kiválasztáshoz ezt sem kell tudni

A tudományos hitelesség kedvéért említjük meg a fagyálló hűtőfolyadékok kémiai összetételét. Aki a Spektrum műsorai alatt nyíltan, vagy tapintatosan rejtve ásítozni szokott, most nyugodtan ugorhat egy bekezdést. A kemény magnak viszont itt egy jó kis csemege, amivel még néhány autószerelőt is el lehet bizonytalanítani.

IAT

A fagyállók ősében az Inorganic Additive Technology, azaz a szervetlen adalék technológiát alklalmazták. Ez az anyag ma már nemhogy korszerűnek, de naprakésznek sem számít. Etilén-glikol és propilén-glikol biztosítja a fagyvédelmet, a korrózió ellen szilikátok és foszfátok garmadája véd. A szilikátok koncentráltan akár 6-10 mm vastagságban halmozódhatnak fel a hűtőrendszer egyes pontjain, így okozva dugulásokat és a hűtő hatás részleges, vagy teljes megszűnését. Ha valakinek ez nem tetszik, javasoljuk az IAT hűtőfolyadékát évente cserélje le és használjon olyan hűtővédő adalékokat, amik az ilyen típusú hűtőfolyadékok hőskorában még egyáltalán nem voltak divatban.

OAT

Organic Additive Technology, azaz szerves adalék technológia. Az a sok mérgező szilikát és foszfát már nincs benne. Elegendő 3-5 évente cserélni. Róla érdemes tudni, hogy falja a rezet.

HAT/HOAT

A Hybrid Additive technology mi más lenne, mint vegyes adalék technológia, ami az IAT és OAT szerelemgyerekeként mindkét felmenő jó tulajdonságait örökölte. A legtöbb ilyen fagyálló nem tartalmaz foszfátokat, de a marketingesek nem akarták elengedni, hogy egy gyors utántöltésnél akár csapvízre is szükség lehet. Ezért egyes OAT/HOAT termékekben mégiscsak benne hagyatták a gyártókkal azt a fránya foszfátot, hogy kemény vizeink törvényszerű ásványkiválása ne okozzon dugulást a drága autókban. Ha a VW TL 774-... szabvány rajta van egy ilyen fagyállós flakonon, akkor viszont ne legyünk restek sorbaállni egy kanna desztillált vízért bármely szupermarketben, mert azokban soha nem kerülhetett hűtőidegen ásványokat lebontó foszfát. Az is javasolt, hogy egy kényszerű csapvizes utántöltést követően rövid időn belül cseréljük le az ilyen hűtőfolyadékot és alkalmazzunk rendszer tisztítókat, hűtővédőket.

Si-OAT

Ha még ébren vagy, akkor kérlek fogadd be a Silicat Organic Additive Technology jellemzőit, amibe szó szerint visszasírták az addig egyre inkább leépített szilikátokat. Természetesen ez egy olyan formula, ami még a HAT/HOAT technológiához képest is fejlődést hozott. Bármely autóba tölthető, mert - a vegyészeknek hála - visszafelé kompatibilis minddel.

Az autógyártók által kidolgozott fagyálló hűtőfolyadék szabványok mondják el legpontosabban, hogy adott motorba melyik való (a sok színvariáció helyett). Ez az információ minden autó gépkönyvében megtalálható. Legtöbbször egy G betűvel és egy 11-13 közötti számmal jelölik, de léteznek autógyártói specifikációk is. Rengeteg gyártó készít hűtőfolyadékot eltérő adalékokkal és a szabványok is átfedésben vannak egymással. A káoszt csakis a szabványok fogják eloszlatni.

G11, G12, G13 hűtőfolyadék szabványok, hogy ne keverd!

Mivel a fagyálló hűtőfolyadék sem csak glikol és víz, képességeik alapján be lehet sorolni őket. Most pedig nézzük a szabványokat és kiderül, miért nem ajánlott egymással elegyíteni még akkor sem, ha elvileg lehetne.

A G11 kicsit koros már

1996-ig készült autókba egyenesen tökéletes. Szavatossága 2-3 év volt, ezután mindig le kellett (volna) cserélni. A G11 folyadékok általános jellemzője, hogy a korrózióvédő adalék a védelem érdekében összefüggő réteget képez a rendszer teljes belső falán, csak sajnos ez jelentősen korlátozza a hőátadó képességét. Magas, 105 fok feletti hőmérsékletet már nem visel jól. Ezért is van, ha valaki G11 hűtőfolyadékkal főzte meg a motort, a G11 maradékokat érdemes volt azonnal teljes mértékben cserélni, mivel a hőátadó és korrózióvédő adalékanyagai kifőttek a fagyállóból.

G12, G12+, G12++

A G12 azért váltotta le 1996-ban a G11 szabványt, mert 1996-ban megjelentek az alu motorblokkok olyan üzemi hőmérsékletekkel, amiben a G11 már nem állta volna a sarat. Ezen felül szuperképességként hasított az akkori jövőbe, hogy ahol vasrozsdával, vagy alumínium korrózióval találkozott, oda védőréteget képzett (de csak oda). Alapvetően ezért lett jobb a hőátadása a G11-hez képest, ugyanis szabadon hagyja a hűtendő felületeket. A G12 hűtőfolyadékot 90-110 fokig is lehet használni. A legmakacsabb hűtőfolyadék, ha másikkal akarjuk keverni. A legfontosabb, hogy a rezet és sárgarezet erősen roncsolja.

A piros hűtőfolyadék csak akkor G12+, ha környezetbarát és extra korrózióvédelemre is képes. Leghihetőbben ezt akkor teljesíti, ha a szabványok közül a VW TL 774-F szabványnak is megfelel.

És végül G12++ van a rendszerben, ha a legtöbbször lila lötyi szinte „okosan” és általánosan véd a korrózió gyötrelmeitől. Elvileg egy 2008-es járgányban mostanára kétszer le kellett volna cserélni, azaz ötévenként.

A G13 már tuti hogy majdnem mindig lila, vagy sárga, vagy valami más

Ez az a szabvány, ami a mai követelményeknek mind korrózió védelemben, mind környezetvédelemben, mind hőátadásban megfelel. Egyes autók G13 gyári feltöltését soha nem kell cserélni, amíg a hűtőrendszert nem bontják meg.

Fagyálló keverés és hígítás

Keverni? Nos, mi történik, ha az egy év szavatosságú IAT technológiát keverem az 5 év szavatosságú Si-OAT-tal? Mi történik, ha a rezet zabáló vegyületet keverem a rezet nem bántóval? Mi történik, ha eltérő forráspontú folyadékokat keverek? És mi történik, ha eltérő tulajdonságú alkoholokat keverek? Bár nem javasoljuk a keverést, mert a jobbik hűtőfolyadék tulajdonságai csak romlani tudnak, mégis van mód a keverésre. Táblázatot azért nem készítettünk erről, mert szakmailag nem tudunk a vegyítés mögé állni. Azt azonban elárulhatjuk, hogy a G12+ és az annál fejlettebb folyadékok visszafelé kompatibilisek. A G11 és a G12 csak a G12+, vagy attól felfelé keverhető.

Hígítani? Lehet, sőt néha el sem tudjuk kerülni, mert a termékek nagy része koncentrátum, a hígítás azonban nem egyértelmű. A legfontosabb tudni a glikolról, hogy önmagában nem olyan erős a fagyálló képessége, mint vízzel hígítva. Nyilván a túl hígítás esetén is csak a fagyást kockáztatom. Ezért minden esetben úgy hígítsátok, ahogy a flakon címkéjén azt feltüntetik. Ha valaki ettől eltér, egy optikai fokmérővel tudja csak biztonságosan megállapítani a fagyállóság mértékét.

A használt fagyálló sorsa

Fontos tudnivaló, hogy a leengedett fagyállót nem szabad kiönteni a lefolyóba vagy a csatornába! A palackba visszatöltött folyadékot a hulladékudvarokban lehet leadni, mert veszélyes hulladék.               

Aki nem érzi magában a szerelői affinitást, az a rendszeres fagyálló cserével forduljon inkább autószerelőhöz. Ő majd a rendszer légtelenítésével együtt elvégez minden, a fagyálló cseréjével kapcsolatos munkát.

Ha van még kedved művelődni…

Melyik hűtőfolyadék szabvány micsoda

Melyik hűtőfolyadék melyikkel keverhető

Mi lehet a fagyálló hűtőfolyadékban, amitől nem mindegy melyiket töltjük az autóba?

Mit kockáztatunk, ha fáradt hűtőfolyadékkal autózunk?

Mit tegyünk, hogy megelőzzük a hűtőrendszer hibáit?

A hűtőfolyadékoknál hígítással lehet beállítani a deremedéspontot

Hűtőadalékok – a varázsszer okosságok