A Motor Age amerikai autós-motoros magazin által 2022 december 27-én közölt tartalom fordítása és magyarítása. A tartalom sokszor amerikai körülményekre hivatkozik, a szabványok azonban világszinten érvényesek.

Amit megtudhatsz:

- A fékfolyadékra vonatkozó előírások szigorúbbak, mint valaha

- Minden ABS és menetstabilizáló működik egy Trabi fékfolyadékával, csak nem túl hatékonyan.

- A fékfolyadéknál hallottál DOT4-ről, most hallanod kell ISO 6 ról is.

A fékfolyadék-technológia messze túlmutat a DOT 3, DOT 4 és DOT 5 szabványokon. A modern blokkolásgátló fékrendszerek (ABS) és az elektronikus stabilitásszabályozó rendszerek (ESC), valamint az újabb elektrohidraulikus fékrendszerek (EHB) és az autonóm vészfékrendszerek (AEB) olyan gyors reakcióidőt követelnek, amire a hagyományos DOT4 fékfolyadékok nem képesek, mert a fékfolyadék nem tudja elég gyorsan közvetíteni a rendszerek által kért fizikai elmozdulást. A kulcs a fékfolyadék viszkozitása, amit az új ISO 4925 6 szabvány határoz meg.

A Ford például csak a saját WSS-M6C65-A2 anyagszabványnak megfelelő DOT 4 folyadék használatát támogatja.

Ezért vigyázzunk arra, hogy ugyan sokszor a fékfolyadéktartály kupakjára van írva, hogy DOT 4 fékfolyadékra van szükség. Azonban a DOT 4 folyadék megfelelő anyagszabványának is meg kell felelnie. Ellenkező esetben a fékteljesítmény romolhat. Ha az ISO 4925 6 szabvány a termékcímkén nincs feltüntetve, sajnos nem hihető el, hogy megfelelően alacsony viszkozitású.

A lényeg tulajdonképpen ennyi, de ha részletesebben is érdekel a műszaki háttér, olvass tovább, hogy mindent megtudj.

A reakcióidő a lényeg

Hagyományos fékezés esetén a fékpedál lenyomását követően 300-600 milliszekundumra van szükség a féknyomás csúcsértékének kialakulásához. Az elektrohidraulikus fékezés ezt 120-150 milliszekundumra csökkentheti. Ezek az idők egy egyszerű, egyszeri fékezésre vonatkoznak. A fékek gyors ciklikus működtetése a blokkolásgátló vagy stabilitásszabályozó rendszerekben, összetettebb folyadékdinamikát követel. Ugyanazok a hidrodinamikai erők, amelyek lehetővé teszik, hogy a motorolaj ékeket és hullámokat képezzen a motor kopásának csökkentése érdekében, késleltethetik a fékezést a modern elektrohidraulikus fékrendszerekben. A csúszó, pörgő vagy más módon irányíthatatlanná vált jármű irányítását és megállítását legalábbis részben az határozza meg, hogy milyen gyorsan lehet a fékeket szorítani és feloldani. A gyorsabb reakcióidő alacsonyabb viszkozitású folyadékokat igényel. A sűrűbb folyadék lassítja a fékezést és a fékoldást.

A fékfolyadék viszkozitása kritikusan fontos előírás, amelyet be kell tartani, mivel a viszkozitás közvetlenül befolyásolja a szükséges féktávolságot. Ez a folyadék lassabban reagál, mint a hígabb, kevésbé viszkózus folyadék.

A fékfolyadék és a motorolaj kinematikai viszkozitását általában centistokes (négyzetcentiméter/másodperc) értékben mérik. A DOT 4 fékfolyadék viszkozitása akár 1800 centistokes is lehet -40 °C-on (cSt@-40 °C). Az ISO 4925 4. osztály nagyon hasonló, de az ISO 4925 4. osztályú folyadékok viszkozitásának csökkentett értéke 1.500@-40 C fok. A motorolajra vonatkozó korábbi marketing állítások alapján számítani kell arra, hogy néhány ISO 4925 4. osztályú folyadékot "alacsony viszkozitású" címkével jelölnek. Az ISO 4925 6. osztály a legvékonyabb fékfolyadék 750 cST@-40 C fokon. Ha 6. osztályú folyadékot határoznak meg, nem szabad a DOT 4 "alacsony viszkozitás" marketing állítását elegendőnek tekinteni, azaz a flakonon az ISO 6-nak is ott kell lennie.

Főbb tények a folyadék viszkozitásáról

A kinematikai viszkozitást jellemzően 100 C fokon centistoke-ban (cSt) mérik.

A DOT 4 folyadékok a legsűrűbb fékfolyadékok, 1800 cSt értékkel.

Az ISO 4925 6. és 7. osztályú folyadékok a legvékonyabb fékfolyadékok 750 cSt értékkel.

A hígabb folyadékra a gyorsabb ABS és ESC reakcióidő érdekében van szükség.

A Közlekedési Minisztérium (DOT) a Society of Automotive Engineers (SAE) és a Federal Motor Vehicle Safety Standard (FMVSS) #116 alapján általános fékfolyadék-szabványokat alkot. Ezeket az alapvető DOT-szabványokat a legtöbb észak-amerikai technikus jól ismeri.

Egy fontos „odavissza”

A 2004 óta Amerikában értékesített autók közül sokan olyan fékfolyadék-anyagszabványt írnak elő, amely tartalmazza az ISO 4925 6. osztályú követelményeket. Ezeket gyakran "DOT 4-Class 6" vagy "DOT 4-Low Viscosity" felirattal jelölik. Sajnos sok technikus a "DOT4" követelményre összpontosít a szigorúbb 6. osztályú követelmény helyett. Bármely 6. vagy 7. osztályú folyadék megfelel a DOT 4 követelményeinek is. A legtöbb DOT 4 folyadék azonban nem felel meg a 6. vagy 7. osztályú követelményeknek.

PÉLDA: A Ford megköveteli a WSS-M6C65-A2 jóváhagyott "Motorcraft DOT 4 LV" folyadékot, vagy hasonló WSS-M6C65-A2 jóváhagyott fékfolyadékot. A Ford WSS-M6C65-A2 szabvány tartalmazza a sokkal szigorúbb ISO 4925 6. osztályú (DOT 6) viszkozitási követelményeket.

PÉLDÁK: A VW/Audi fékfolyadék felirata "DOT 4 Class 6". A DOT 4 nem elegendő a VW csoport 2006 óta gyártott járműveinek többségéhez. A VW által előírt "TL 766 Z" és "501 14" anyagszabványok a DOT 4 mellett ISO 4925 Class 6 szabványokat is tartalmaznak.

Az olyan marketingfogalmak, mint a "szuper", "alacsony viszkozitású (LV)", "elektronikus stabilitásszabályozás (ESC)", "elektronikus stabilitási program (ESP)" és a "plusz, (+)" nem jól definiáltak és nem érvényesíthetők. Mindig az OEM anyagszabványokat és a hozzájuk kapcsolódó DOT- és az ISO 4925 szabványokat kell egyeztetni. A DOT még nem értékelte és nem hagyta jóvá a DOT 6-ot. Így DOT 6 vagy DOT 7 nem is létezik. A 6-os (DOT 6), 7-es (DOT 7) vagy DOT 5.1 osztályú fékfolyadékok használatának elmulasztása, ahogyan azt számos járműgyártó előírja, potenciálisan veszélyezteti a fékezési teljesítményt.

A fékezéshez a gumiabroncsok tapadása szükséges

A maximális fékteljesítményt a gumiabroncsok maximális tapadásának fenntartásával lehet elérni. Tipikus útfelületen a maximális tapadást általában akkor érjük el, amikor a gumiabroncs az útfelülettől függően 5 és 20 százalék közötti mértékben csúszik. Az ABS ismételten szorítja és oldja a fékeket, a maximális tapadás érdekében. A szorítás és oldás gyorsaságát a fékfolyadék viszkozitása határozza meg. A fékezés és stabilitásszabályozás teljesítménye a szorítást és oldás gyorsaságától függ.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az anyagszabványt, és csak a "DOT 4" részre összpontosítunk, a „sima” DOT 4 látszólag normálisan fog működni, és nem lesznek hibakódok sem. Tulajdonképpen nincs különbség, amíg nincs szükség az ABS vagy ESC rendszerre, mondjuk egy hideg, jéggel borított úton. Ekkor a rendszer nem hozza a várt eredményt, mivel alacsony hőmérsékleten a folyadék besűrűsödik, így jelentősen romlik a reakcióideje!

A balesetekből eredő felelősséget a feltöltést végzőnek kell vállalnia akkor is, ha ez egy szakszerviz! Egy bírósági ügyben (Shank kontra Charger) egy autósnak körülbelül 6 hónappal azután, hogy egy gyorsszerviz szervizelte a járművet, problémái adódtak a fékrendszerével. Kiderült, hogy a gyorsfutóműhely kis mennyiségű rossz folyadékot adagolt a fékbe. Nem történt ütközés és nem történt sérülés. Az egyetlen kár a jármű fékrendszerében keletkezett. A bíróság 2500 dollár kártérítést és további 2468 dollár ügyvédi díjat ítélt meg.

A gyártók szabványait okkal választják ki

A legtöbb gyártónak saját "anyagszabványai" vannak. Egyes anyagszabványok a DOT- vagy ISO-szabványokat másolják. Sok esetben annyira közel állnak egymáshoz, hogy az általános DOT- vagy ISO-szabvány helyettesíthető a saját szabványokkal. Sok anyagszabvány azonban sokkal szigorúbb, mint bármelyik hatályos DOT-szabvány. A technikusoknak a járműgyártó anyagszabványait kell követniük, nem pedig az általános DOT-szabványokat.

2. táblázat - Ez a táblázat azt mutatja, hogy a Volvo a legújabb járműveihez DOT 4, DOT 5.1 és ISO 4925 6-os osztályba sorolást ír elő. Ez nem egy lehetőség, hanem egy jelzés, hogy a beszerelendő fékfolyadéknak mindhárom specifikációnak meg kell felelnie.

Amint a mellékelt táblázat (#2. táblázat) mutatja, egyes gyártók (Volvo, Jaguar stb.) a saját anyagszabványok helyett ISO és/vagy DOT szabványokat alkalmaznak. A Volvo a DOT 4, DOT 5.1 és ISO 4925 Class 6 jóváhagyást írja elő legújabb autóihoz. Ez nem jelenti azt, hogy megválaszthatja, melyik előírásnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy olyan folyadékot kell használnia, amely mindhárom specifikációnak megfelel! A táblázatból az is kiderül, hogy a DOT 4 nem elegendő a legtöbb modern Ford és GM járműhöz. A Ford WSS-M6C65-A2 és a GMW 3356 anyagszabványok egyaránt tartalmazzák az ISO 4925 6. osztályú követelményeket.

A folyadékok általánosságban (különösen a fékfolyadékok) eléggé összetetté váltak ahhoz, hogy iparágunkban több folyadékdinamikai és kritikai olvasási képességet igénylő képzésre lehet szükség. Túl sok technikus nem képes átfogóan elolvasni a szervizinformációkat. Néhányan nem rendelkeznek a kritikus olvasási készséggel ahhoz, hogy pontosan értelmezzék az egyes új járművek bonyolultabb szervizinformációit. Képesnek (és türelmesnek) kell lennünk arra, hogy figyelmesen olvassunk, gondosan értelmezzünk és kutassunk minden olyan technológiát, amelyet még nem értünk teljesen.

A fékfolyadékok különböző fajtái

DOT 3 (hasonló az ISO 4925 3. osztályhoz):

A DOT 3 a jelenleg elterjedt fékfolyadékok közül a legalacsonyabb forráspontú és a legmagasabb viszkozitású. Nem helyettesíthető más fékfolyadékokkal.

DOT 4 fékfolyadék (hasonló az ISO 4925 4. osztályúhoz):

A DOT 4 fékfolyadékok közül a legnagyobb megengedett maximális viszkozitású, ezért a leglassabb reakcióidővel rendelkezik. Még a DOT 3 és az ISO 4924 Class 4 is valamivel alacsonyabb maximálisan megengedett viszkozitással rendelkezik, mint a DOT 4. A legtöbb DOT 4 terméket azonban úgy állítják össze, hogy a DOT 3 viszkozitási követelményeinek is megfeleljen. A DOT 4 glikol alapú, és gyakran valamivel alacsonyabb viszkozitással gyártják, hogy visszafelé kompatibilis legyen a DOT 3-mal.

DOT 5.1 fékfolyadék (hasonló az ISO 4925 5-1. osztályhoz):

A DOT 5.1 és az ISO 4925 Class 5-1 kettős specifikációnak van a LEGNAGYOBB forráspontja. A DOT 3-as vagy 4-esnél lényegesen alacsonyabb a megengedett maximális viszkozitásuk is. A DOT 5.1 glikol alapú és visszafelé kompatibilis a DOT 3 és DOT 4. FIGYELMEZTETÉS: A DOT 5 forráspontja megegyezik a DOT 5.1 és az 5-1 osztályú folyadékokéval, de szilikon alapú, és nem keverhető más folyadékkal, illetve nem helyettesíthető más folyadékkal.

6. osztályú fékfolyadék (AKA DOT 6):

Az ISO 4925 6. osztályú (DOT 6) fékfolyadék a LEGALACSONYABB viszkozitású, és számos modern autóban szükséges. A 6-os osztály glikol alapú és visszafelé kompatibilis a DOT 3, DOT 4 és DOT 5.1 osztályúakkal.

7. osztályú fékfolyadék:

Az ISO 4925 7. osztályú (DOT 7) fékfolyadék a LEGALACSONYABB viszkozitású és a LEGNAGYOBB forráspontú. A 7-es osztály megfelel a DOT 5.1 forráspontjának és a 6-os osztály alacsony viszkozitásának. A 7-es osztály glikol alapú és visszafelé kompatibilis a DOT 3, DOT 4, DOT 5.1 és 6-os osztályú fékekkel.

Elavult és nem kompatibilis folyadékok:

DOT 1 & 2, ISO 4925 1. és 2. osztályú folyadékok elavult folyadékok. A DOT 5 (általában piros/lila) szilikon alapú. Az LHM (általában zöld) ásványolaj alapú. Ezek egyike sem keverhető vagy helyettesíthető más folyadékkal.

FIGYELMEZTETÉS: Ha egy OEM több szabványt is említ, győződjön meg róla, hogy MINDEN SZÜKSÉGES szabványnak megfelel. A modern technikusoknak ésszerű "műszaki olvasási készséggel" kell rendelkezniük. A Ford WSS-M6C65-A2 anyagszabvány fontos példa erre. Túl sok Technikus olvassa a Ford fékfolyadék követelményeit az Alldata, Mitchell vagy Ford szervizinformációkban, és félreértelmezi a kijelentést. A Ford anyagszabványa a követelmény, nem a DOT 4!

1. táblázat - Ez a táblázat azt mutatja, hogy az ISO és a DOT szabványok nagyon hasonlóak (DOT 3 vs. 3. osztály, Dot 4 vs. 4. osztály, DOT 5.1 vs. 5-1. osztály). Az ISO továbbfejlesztette a 6. és 7. osztályú folyadékszabványokat, amelyeket a mai autók leggyorsabb ABS- és ESC-rendszereinek sebességéhez terveztek.
2. Hogy tovább "fékezzünk" (bocsánat a szóviccért), számos fékfolyadék-specifikáció létezik, amelyeket úgy terveztek, hogy megfeleljenek az adott rendszer igényeinek. Ha nem csak a DOT-besorolást és/vagy az ISO-besorolást, hanem azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes gyártók mit írnak elő az anyagszabványaikhoz, akkor biztosíthatjuk a biztonságot és a fékhidraulikus rendszer megfelelő teljesítményét.