A motorolajba ezért kerül minden más az olajon kívül

Joggal lehetsz kíváncsi, az olajmárkák miért tesznek adalékokat a bázisolajhoz. Most elmondjuk a hét legfontosabb szempontot, ami nélkül 2021-ben nincs autózás. Hét szempont, amiből szabvány lett és az olajmárkák versenyeznek egymással, hogy ezeknek minél jobban megfeleljenek.

Miért kell adalék az olajba?

Mert az olaj önmagában már kevés. Az autók több mint száz éves fejlődése egy brutálisan komplex szerkezetet hozott létre. A motorfejlesztéseknek a környezetvédelem, a gazdaságosság és az élettartam növelés a mozgatója. Az autógyártás hajnalán a motorolaj "csak" kent. Később egyre jobban kent, aztán autóversenyeken máshogy kent, majd elkezdett vigyázni a lerakódások kezelésére, az oxidációs folyamatokra és az égéstermék összetételére. Ezekből született az ACEA, API, JASO, SAE és ILSAC szervezetek jónéhány szabványa, amik leírják, hogyan kell viselkedni az olajnak az autók különböző üzemi körülményei között. 

A szórás nagy, hiszen üzemi körülmény rengeteg van. Van dízel és benzines motor, van sarkköri ország és egyenlítői, van óvatos vezetési stílus és lendületes, de van környezetkímélő motor és ami kevésbé az.

Bizony, ezek után senki nem lenne az olajmárkák helyében, mert az olaj önmagában ezekre nem képes. Ezért a gyártók a bázisolajhoz - ami lehet ásványi és szintetikus vagy ezek keveréke - olyan összetevőket adnak, amik javítják az olaj eredeti tulajdonságait. Hogy mik ezek a tulajdonságok?

Ezeknek a szempontoknak akar megfelelni egy motorolaj

Koromképződés (Soot Thickening) - A tüzelőanyag tökéletlen égése apró, széntartalmú részecskék (általában korom) képződéséhez vezethet. A koromképződés sokkal gyakrabban fordul elő a gázolajban, mint a benzinmotorokban, az üzemanyag és az égés különbségei miatt. Ha a korom nem oszlik el, akkor az összetapadó részecskék nagyobb részecskéket képeznek, amelyek növelhetik a kenőanyag viszkozitását és a motor kopását. Szélsőséges esetekben a korom elzárhatja a motoron belüli csatornákat és szűrőket, ami részleges vagy teljes kenetlenséghez vezet. A korom megvastagodását elsősorban diszpergálószerekkel lehet szabályozni.

Kopás (Wear) -  a kenőanyag egyik legfontosabb funkciója a motor kopásának csökkentése. Ha a mozgó fém alkatrészeket érintkezésbe hozzák, károsodhatnak. Mivel ez a károsodás súlyosbodik, a motor teljesítménye olyan mértékben romolhat, hogy a motor már nem működik. Kopás léphet fel a motorban, bárhol is van mozgó alkatrész, ilyen a szelepek környéke. A kopást elsősorban cink -dialkil -ditiofoszfátok (ZDP -k) szabályozzák.

Lerakódások (Deposits) - Használat közben a motor eléri a több száz Celsius fokot, és számos reaktív vegyületet képez. Ezek a vegyületek lerakódnak a motor különböző részeiben és környékén, például dugattyúk, turbófeltöltők és szelepek. Ha nem gátoljuk meg ezeket a lerakódásokat, felhalmozódhatnak és károsíthatják a motort. A lerakódásokat elsősorban diszpergálószerek és mosószerek távolítják el.

Oxidáció (Oxidative thickening) - Használat közben a motorolajat magas hőmérsékletnek tesszük ki, és égés közben erősen reaktív, oxidáló anyagok képződnek. Ha az olaj nem áll ellen a keletkező oxidációnak, viszkozitása növekszik a poláris vegyületek felhalmozódásával. Egy bizonyos ponton az olaj túl sűrűvé válik ahhoz, hogy a motor körül szivattyúzható legyen, ami rövid úton a motor károsodásához vezet. Az oxidáció mértékét elsősorban antioxidánsok szabályozzák.

Üzemanyag takarékosság (Fuel economy)- A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a motorolajokra is hárulnak feladatok a nagyobb üzemanyag megtakarítás érdekében. A jobb üzemanyag-takarékosság általában alacsonyabb viszkozitású olajokkal (HTHS viszkozitás <3,5 cP) és súrlódás módosító technológia alkalmazásával érhető el.

Igazodás utókezelő rendszerekhez (Aftertreatment compatibility) - a kibocsátási követelmények teljesítése érdekében sok motorgyártó utókezelő rendszereket alkalmaz (katalizátor, részecskeszűrő). A szabványoknak megfelelni tudó utókezelés érdekében specifikációkat vezetnek be az égéstermék különböző összetevőinek mennyiségi korlátozására. A redukáló hatású kén és a foszfor, valamint egyéb vegyi komponensek magas szulfáttartalmú hamu kialakulásához vezethetnek, amelyek az utókezelő rendszerek számára jobb égéstermékhez segítenek

Iszaposodás (Sludge) –  Az üzemanyag elégtelen égése és a részleges kenőanyag-oxidáció képezhet poláris vegyületeket, amelyek az olajban iszap szerűen halmozódnak fel. Az iszap elzárhatja az olajszűrőket és a motoron belüli kis csatornákat, ami olaj éhezéshez vezet és általában zavarja a kenőanyag teljesítményét. Diszpergálószerekkel kontrollálható, hogy az iszap ne ülepedjen le, hanem eljusson az olajszűrőig.

Miért jobb mégis egyik olaj a másiknál?

A fenti szempontok természetesen a fizika és kémia nyelvén fogalmazódnak meg a szabványokban és az olajmárkák ezeket az értékeket teljesítik. A verseny azonban attól lesz érdekes, hogy a szabványokat túl lehet teljesíteni egy drágább adalékkal, vagy az adalék nagyobb mennyiségével. A minőség emelésével az ár is változni fog.

Az olajválasztást segítő átfogó írást itt találhatsz, hogy utána magabiztosan kiválaszthasd az olajat az olajválasztó oldalon.